Halászok

Ravennai mozaik

Kellékek a képhez: Jézus, vízpart, csónak, csodálkozó arcú halászok, halászháló, esetleg néhány fickándozó halacska. Máris előttünk van a bibliai jelenet: Jézus Galileába ment, hogy hirdesse az evangéliumot, amikor a tenger mellett meglátta Simont és testvérét, Andrást munkálkodni. Halászok voltak ők, éppen hálót vetettek a tengerbe. Így szólt hozzájuk Jézus: "jöjjetek utánam és én emberek halászaivá teszlek titeket". (Mk, 1,14) Ők pedig mentek azonnal. Kissé később meglátták Jakabot és testvérét, Jánost, akik szintén a hálóikkal foglalatoskodtak, Jézus hívta őket is. Ők is mentek azonnal - így már meg is volt négy apostol a tizenkettőből. :-)

Ádám és Éva

Ez az a történet, amit nem kell bemutatni. Ádám és Éva az Édenkertben ettek a jó és a rossz tudása fájának gyümölcséből, megharagítva ezzel Istent, aki elűzte őket a Paradicsomból. Az első emberpár ezzel a cselekedetével ránk szabadította a döntés lehetőségét, ennek minden jó és rossz következményével együtt. Az, hogy a fa termését almának emlegetjük, valószínűleg egy félrefordítás eredménye (malum=rossz, malus=almafa), kutatók szerint inkább valami füge-féléről lehet szó.

A fenti festmény Domenico Zampieri munkája (1600 körül). A lexikon szerint nem volt túlságosan tehetséges (kösz szépen... mihez képest? :) ), de gyönyörű színekkel dolgozott és alakjai élettel teliek. Ezen a képen például az Úr Isten egészen biztosan Michelangelo Ádám teremtése képéről lett... khmmm... kölcsön véve. Amiért éppen ezt választottam, az Ádám alakja... nagyon tetszik! :-) Az a szegény férfi, aki tanácstalanul és ártatlanul mutat asszonyára: ő tette, semmi közöm hozzá, most nézd meg, egy ilyet adtál mellém.... hát, hogy úgy mondjam: "nagyon ott van"... :-) Éva meg csak somolyog. :-)

A témában elolvasásra érdemes többek között Jean Effel bűbájos könyve, Ádám és Éva. :-)

Ádám teremtése

Michelangelo 540 négyzetméteres mennyezeti freskójának egyik leglényegesebb részlete. Vegyük csak át egy kicsit ezt a teremtéstörténetet, hogy is volt? 1. nap: a világosság és a sötétség elválasztása; 2. nap: a vizek szétválasztásával megjelenik a levegő térsége; 3. nap: szárazföld és a növényzet; 4. nap: a Nap, a Hold és a csillagok; 5. nap: halak és madarak; 6. nap: állatok és emberek. Az Úr tehát a hatodik napon a maga képére megteremtette az első embert. A freskó éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor az immár tökéletes testű, de még csaknem élettelen, gyenge Ádámot az angyalokkal körülvett Isten egy erőteljes karmozdulattal megtölti élettel.

Szent Gellért ünnepén

Imre herceggel: Székesfehérvár, Püspökkút

Szent Gellért püspök Velencében látta meg a napvilágot, Gerardo (vagy Giorgio) Sagredo néven, 980. április 23-án (mikor én! :-) ) - ez a két adat ugye máris szimpatikussá teszi! :-)

1015-ben éppen letelepedni indult a Szentföldre, amikor egy tengeri viharnak és némi rábeszélésnek köszönhetően mintegy véletlenül Magyarországra került. Bemutatták István királynak, aki vonakodása ellenére rögtön rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, később időnként diplomáciai feladatokra is igénybe vette. Amikor a herceg 16 éves lett, Gellért püspök Bakonybélbe vonult vissza, és a remete életet választotta.

Ez azonban nem tartott sokáig, mert a király 1030-ban csanádi püspökké nevezte ki, és letelepítette a Csanádról kitelepített ortodox szerzetesek monostorába. A nép ezrével tódult hozzá felvenni a keresztséget, és ő is járta a környéket, templomokat építtetett, keresztelt, gondoskodott a papnevelésről, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Érdekes, hogy mindennek ellenére sosem tanult meg igazán jól magyarul.

Az István király halála utáni politikai zűrzavar a püspököt sem kímélte: 1046. szeptember 24-én a mai Rudas fürdő előtti pesti révnél elfogta őt a minden idegenben ellenséget látó pogány néptömeg, elhurcolták és a Gellért-hegy Duna felőli sziklás oldaláról a mélységbe lökték, talán éppen ott, ahol ma a szobra int áldást az Erzsébet hídon át közlekedőkre. A történészek ebben is vitatkoznak, olyan verzió is van, hogy az olaszok vetettek véget a püspök életének bonyolult politikai indokok miatt.

1083-ban avatták szentté, bebalzsamozott testét pedig Murano egyik(?) templomának oltára alatt őrzik.

Az apostolok

Azt tudjuk, hogy tizenketten voltak, de talán a nevük felsorolása okozna némi problémát. (Én még néha a hét törpével is bajban vagyok. :-) ) Mondjuk nem kötelező tudni egyiket sem... de azért most leírom ide, ártani nem árthat. :-)

Simon Péter, András, Jakab és testvére János, Fülöp és Bertalan, Tamás, Máté, Jakab, Tádé, Kánai Simon, Iskarioti Júdás.

Nagyon gyakran ábrázolják őket együtt, mint pl. Torcellón is Mária lábainál, ha stimmel a létszám, már lehet gyanakodni, hogy ők vannak a csoportban. Aztán ki is lehet betűzni a mozaikból kirakott, vagy máshol a felfestett neveket.

Görög ortodox ikon

Szeptember 21.

(Rembrandt, 1606-1669. festménye)

A mai nap Máté apostol ünnepe, aki a könyvelők és az adószedők védőszentje. Nem véletlenül, hiszen Jézus idejében a rómaiak megbízásából vámszedőként dolgozott, éppen emiatt váltott ki nagy csodálkozást mindenkiből, mikor Jézus mégis a tanítványai közé fogadta. Sokan kételkedtek és kérdezősködtek, mire az Úr azt válaszolta: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek." (Mt 9,9-13)

Máté írta az első evangéliumot, a biblikusok még vitatkoznak, hogy arámi vagy héber nyelven (i.sz. 41-50 körül - ezen is vitatkoznak :-) ). A legenda szerint Perzsiában és Etiópiában hirdette az igét, ahol végül mártírhalált halt. Sírját Salerno városában őrzik.

Ábrázolása könnyen felismerhető: általában (számla :-) )könyvet és írószerszámot tart a kezében (és gyakran sertepertél ott egy angyal is :-) ).

Attribútum

Szent Péter a Váci Székesegyház balusztrádján (mellvéd)

Szent Márk szobra a Szent István Bazilika oldalában

Ahogy nézem az interneten, az attribútum szót sok helyen használják, mint pl. a térinformatikában... ez a változat most nekünk biztos nem fog kelleni. :-) Viszont így nevezik azokat a jelvényszerű tárgyakat is, amelyek az ábrázolt személyt, az adott szentet teszik könnyebben felismerhetővé. Lentebb szó volt már Szent Mátyásról és a bárdjáról, de tudjuk, hogy Szent Péternek kulcsai vannak, Pálnak kardja, Keresztelő Szent Jánosnak báránya, Márknak oroszlánja :-) ... és így tovább. Vajon nekünk van-e attribútumunk? Bár távol állunk attól, hogy szentek legyünk, azért el lehet játszani a gondolattal. A sajátoméra nem igazán jöttem rá... de pl. az evezőre tudok is egy önként jelentkezőt... :-)

Szeptember 17.

Giotto képén az a jelenet látható, mikor Assisi Szent Ferenc (1182-1226) a Verna hegyen, 40 napos imádság és böjt után megkapja a stigmáit. Ő az első az egyháztörténetben, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebeit hordozta. Az eseményre a mai napon emlékezünk - és ma van a lányom születésnapja.

Ferenc gazdag posztókereskedő családból származott, Isten hívására hagyta el a világi életet, hogy egyszerűségben és szegénységben csak a Teremtőnek éljen. Durva posztó ruhát hordott, amely még ma is visszaköszön a ferencesek barna kapucnis csuhájában. Mezítláb járt, derekára pedig kordát kötött, kötelet három csomóval, amely csomók a szegénységet, a tisztaságot, és az engedelmességet jelképezik. Egyre többen csatlakoztak hozzá, 1209. április 16-án III. Ince pápa jóváhagyta rendjük szabályzatát, ez a momentum tekinthető a ferences rend hivatalos megalakulásának.

Lesz még Róla szó. ;-)

A kánai menyegző

Giotto festménye (1267-1337.)

Lakodalmat tartottak a galileai Kánában, amelyre meghívták Jézust, Máriát és a tanítványokat is. A menyegző a szokások szerint több napig is eltarthatott, nehéz volt elegendő mennyiségű enni- és innivalóról gondoskodni. Mária észre is vette, hogy elfogyott a család borkészlete, nem lesz mit adni a vendégeknek. Jézus először nem akart segíteni, nem akarta, hogy isteni mivoltára fény derüljön. De aztán mondta a szolgáknak: azt a hat kőkorsót, amiben vizet szoktak tárolni, most is töltsék meg, majd merítsenek belőle, és vigyék oda a násznagynak. Ő megízlelte a vizet, amely addigra borrá változott, és sokkalta jobbnak találta, mint azt a bort, amit addig szolgáltak fel. A tanítványok számára itt vált először bizonyossággá Jézus csodatévő ereje.

A Zugligeti Szent Család Plébániatemplom kertjében berendeztek egy kis "kánai sarkot"... hittanórákon pl. a gyerekek jobban megértik a történetet, ha el is játszhatják egy kicsit. :-)

Na, és ez milyen egy cukiság???? Mary Billingsley munkája, tettem jobbra egy linket, lehet nézegetni a többit is. Bűbáj. :-)

12 évesen

(Max Liebermann, 1847-1935.)

Jézus mindössze 12 éves volt, amikor szüleivel Jeruzsálembe ment a Húsvét ünnepére. Mária és József hazafelé indultak, és az úti sokaságban csak három nap múlva vették észre, hogy a fiú lemaradt. Keresni kezdték, majd visszamentek a városba, ahol a templomban találtak rá, amint a tanítókkal beszélt, mindenkit meglepve és lenyűgözve okosságával. Mikor szülei kérdőre vonták, ezt válaszolta: "Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?"

A fenti képen jól látszik, ahogy a koros tudós emberek figyelnek annak a kis vékony fiúnak a szavaira: az egyik odafordítja a fülét, mintha jobban akarná hallani... a másik lehajol hozzá, és mintha a szemébe próbálna nézni elgondolkodva: "vajon ki ez a gyermek...?", és a többiek is nagy figyelemmel, egyenrangú partnernek tekintve hallgatják Őt.

Mária

Tiziano: Mater Dolorosa

Ismeretlen alkotó műve Mexikóból, XX. század eleje

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Mater Dei, Boldogságos Szűz... tovább is sorolhatnánk még Jézus Édesanyjának elnevezéseit. Születéséről és gyermekkoráról csak apokrif iratok tudósítanak, szülei, Anna és Joakhim már meglehetősen idősek voltak, mikor Mária megérkezett.

Szeptember 12-én Mária nevének ünnepe van, 15-én pedig Fájdalmas anya (Mater Dolorosa). Utóbbi is gyakran tárgya vallásos témájú alkotásoknak, melyeken Máriát fájdalmasan összekulcsolt kezekkel, egy, vagy hét tőrrel a szívében ábrázolják. "A te lelkedet majd tőr járja át." (Lk 2,35).

Végül egy csodálatos szobor fotója a flick-ről...

Jónás

Ha bármilyen képen látunk egy nagy halat amelyiknek egy ember lóg ki / mászik ki / gurul ki a szájából, nagy valószínűséggel Jónással és a cethallal van dolgunk. :-) Jónás prófétát küldte az Úr Ninivébe, hogy figyelmeztesse a város lakóit a bűneikre, ő azonban nem szívesen vállalta ezt a feladatot, inkább éppen az ellenkező irányba tartó hajóra szállt fel gyorsan. Isten vihart támasztott miatta, és mivel Jónás már óvatlanul elmesélte a hajóstársainak, ki elől menekül, azok rögtön vízbe dobták, hogy megszabaduljanak tőle és az Úr haragjától. A tengerben rögtön el is nyelte a prófétát egy cethal, de úgy látszik, megfeküdte a gyomrát, mert három nap múlva partra is vetette. Jónásnak ez épp elég figyelmeztetés volt, hogy teljesítse a felsőbb akaratot, gyorsan Ninivébe sietett, hogy kissé megkésve ugyan, de átadja Isten üzenetét, minek hatására az ott élők meg is bánták bűneiket, így az Úr megkönyörült rajtuk és nem pusztította el a várost.

Természetesen a Sixtusi* Kápolnában is van Jónás. :-) A másik kép pedig Dalié.

*A Vatikánban található kápolnát IX. Szixtusz pápa (1414-1484) építtette.

Ábrahám és Izsák

Rembrandt (1606-1669) festményén (Ermitázs) Ábrahám éppen fiát, Izsákot készül feláldozni. A bibliai történet szerint Ábrahám száz éves korában lett egy fiú apja, egy napon pedig Isten azt a szigorú parancsot adta neki, hogy szeretett fiát vigye fel egy hegyre és ott ajánlja fel áldozatul. Az istenfélő Ábrahám semmit nem tagadott meg Urától, ám amikor éppen megcselekedte volna a szörnyű tettet, megjelent egy angyal, aki megálljt parancsolt neki. Nem könnyen érthető, talán elborzasztó részlet, amely több művészt is megfogott. A keresztény teológia ebben a történetben a fenntartások nélküli engedelmességet, és egyben Isten könyörületességét hangsúlyozza.

Mózes próféta, szeptember 4.

Michelangelo szobra 1515 körül keletkezett, eredetileg II. Gyula pápa monumentális síremlékének egy része lett volna, ám pénzszűke miatt a munkálatok elhúzódtak, így az emlékmű jóval a pápa halála után készült el. Mára két rabszolga és Mózes hatalmas alakja maradt fenn. (Olaszország hitetetlen műkincsekbeli gazdagságára jellemző, hogy Mózes úgy ücsörög Rómában a S. Pietro in Vincoli templomban, mintha csak valami kutyaközönséges szobrász feledhető alkotása lenne, bár régen jártam ott, de akkor épp csak egy kis vörös zsinór volt tessék-lássék kifeszítve körülötte. Bemész... sétálgatsz a padsorok között... aztán egyszer csak ott találod magad fésztufész a kis ötszáz éves semmiséggel... Őrült érzés - bár átélhetném újra! :-) )

Az Ószövetség szerint Mózes a mintegy 2300 m magas Sínai hegyre ment fel, ahová leszállott Isten, és szövetséget kínált Izrael népének, ha az hűen követi szavát, betartja a tízparancsolatot és még további utasításait. A kinyilatkoztatás végeztével Mózes két kőtáblát kapott, amelyen Isten kézírásával álltak a parancsolatok, ezeket pedig az akácfából készített, aranyozott frigyládában kellett őrizni.

És a szokásos kérdés: miért is van szarva? A választ a kutatók szerint Szt Jeromos rosszul sikerült latin fordításában találjuk: az eredeti írás szerint mikor Mózes lejött a hegyről, "orcájának bőre fénylenék" (Ex, 34,29), ez a részlet Jeromosnál úgy hangzik, hogy "szarvas volna az orcája", aminek - valljuk be őszintén - sok értelme nincsen. A tévedés a két, egymáshoz nagyon hasonló héber szó összekeveréséből eredhetett. A keresztény Nyugaton több mint ezer éven át használták a Vulgata-t, Jeromos latin nyelvű bibliáját, így szegény Mózesen végképp rajt' ragadtak a szarvak, mint ez számtalan művészeti alkotáson látható. (Forrás: www.foldvary.eoldal.hu/cikkek/szakmai-oneletrajz-es-publikaciok/mozes-szarva.html/)

"Vigadnunk kell!"

Palma Giovane, Velence, 1544.

A Tékozló fiú az egyik legszebb bibliai történet. Egy apának két fia volt. Egy napon a fiatalabbik kikérte a jussát és otthagyva a szülői házat, elindult, hogy egyedül boldoguljon a világban. Fényűző életet élt, hamar elszórta a vagyonát, szűkölködni kezdett, kényszerűségből disznókat őrzött és éhezett. Mikor idáig eljutott, eszébe jutott apjának szép háza, gazdagsága, elhatározta, hogy hazamegy és megkéri, fogadja vissza legalább a béresei közé. Amikor az úton hazafelé ballagott, apja messziről meglátta, elébe sietett, megölelte és szeretettel köszöntötte, a legszebb ruhákba öltöztette, lakomát rendezett megérkezésének örömére. Látta ezt az idősebbik fiú, aki mindvégig atyja mellett állt, és elégedetlenkedni kezdett: én hűséges voltam hozzád, teljesítettem parancsaidat, dolgoztam neked, te mégsem adtál nekem soha egy kecskét sem, hogy a barátaimmal lakomázzam. Az apa erre azt válaszolta: "Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd: de lakomáznunk és vigadnunk kell, mert ez a testvéred halott volt, de életre kelt, elveszett, de megkerült." (Lk 15,11-32.)

Ez nem igazság? Talán nem... De a saját életünkre lefordítva: ha van egy gyermekünk, aki jól tanul, később jó állása lesz, egészséges... és van egy másik, akinek az élete göröngyösebb, teszemazt a kábítószer rabja lesz, vagy más okokból jobban a támogatásunkra szorul - ugyan melyiknek segítünk többet?

Dávid és Góliát

Caravaggio (1571-1610) kedves kis képén Dávid éppen a legyőzött Góliát fejét tartja hajánál fogva. Saul után Dávid lett Izrael második királya, de amikor fenti eset történt, még igencsak fiatal volt, békésen pásztorkodott, közben hangszeren játszott és énekelgetett - a sok gyakorlásnak is köszönhető, hogy a legszebb zsoltárok tőle származnak.

Saul királytól elfordult az Úr, és elküldte Salamon prófétát, hogy keressen új királyt. A próféta ránézett a fiatalka Dávidra és azt mondta: Ő lesz az. Fel is kente annak rendje és módja szerint. A következő, filiszteusokkal vívott csatában harcra jelentkezett Góliát, az óriási katona, akinek testét pikkelyszerű páncélzat és egyéb ijesztő ruházat borította. Saul és egész Izrael megrettent tőle, de nem ám a kis vörös hajú Dávid, aki bátran jelentkezett a meglehetősen esélytelennek látszó küzdelemre. Végül azonban az egyszerű parittyájába befogott egy követ, és pont homlokon találta vele Góliátot, aki azonnal szörnyethalt. Ezután az a kis aranyos gyerek odament, és még a fejét is levágta, biztos ami biztos.

Caravaggionak úgy látszik tetszett ez a téma, mert megörökítette egy másik szemszögből is: :-)

Michelangelo Dávidját nem teszem fel, "őt" úgy is jól ismerjük. Pedig érdekes lenne megvitatni, hogy valóban igaz-e, amit néhány kritikusa állít: hogy egy bizonyos testrésze igencsak aránytalan egyéb méreteihez képest. :-)

Szent Mátyás

A névnapot ugyan csak február 24-én ünnepeljük, de Michelangelonak ez a szobra annyira kedvencem, hogy máris ide kívánkozik. Volt szerencsém személyesen is látni Firenzében az Accademián a mindörökre félbemaradt alkotást. Leírhatatlan élmény ott állni előtte, az embernek olyan érzése támad, mintha a Mester bármelyik pillanatban beléphetne az ajtón, és felkapva vésőjét tovább folytatná a munkát, kiszabadítva Szent Mátyás testének további részeit is a márvány fogságából.

Amikor Jézus meghalt és Júdás felakasztotta magát, az apostolok tizenegyen maradtak. A Feltámadás után, még pünkösd előtt a tanítványok szűkebb köréből választották maguk közé Mátyást. Életéről apokrif irat tudósít, mely szerint ő is vértanúságot szenvedett, bárddal oltották ki az életét. Ezért ábrázolják szekercével, és tekintik a mészárosok és az ácsok védőszentjüknek, és innen ered az a hagyomány is, miszerint Jégtörő Mátyás a tavasz közeledtével baltával töri fel a jeget, töri meg a hidegség és a tél hatalmát.

A kezében János evangéliumának egy részlete (Jn, 15,14): Vos amici mei estis: ti az én barátaim vagytok. *

*Szintén bérmaanyai segítség. :-)