A névnapot ugyan csak február 24-én ünnepeljük, de Michelangelonak ez a szobra annyira kedvencem, hogy máris ide kívánkozik. Volt szerencsém személyesen is látni Firenzében az Accademián a mindörökre félbemaradt alkotást. Leírhatatlan élmény ott állni előtte, az embernek olyan érzése támad, mintha a Mester bármelyik pillanatban beléphetne az ajtón, és felkapva vésőjét tovább folytatná a munkát, kiszabadítva Szent Mátyás testének további részeit is a márvány fogságából.
Amikor Jézus meghalt és Júdás felakasztotta magát, az apostolok tizenegyen maradtak. A Feltámadás után, még pünkösd előtt a tanítványok szűkebb köréből választották maguk közé Mátyást. Életéről apokrif irat tudósít, mely szerint ő is vértanúságot szenvedett, bárddal oltották ki az életét. Ezért ábrázolják szekercével, és tekintik a mészárosok és az ácsok védőszentjüknek, és innen ered az a hagyomány is, miszerint Jégtörő Mátyás a tavasz közeledtével baltával töri fel a jeget, töri meg a hidegség és a tél hatalmát.
A kezében János evangéliumának egy részlete (Jn, 15,14): Vos amici mei estis: ti az én barátaim vagytok. *
*Szintén bérmaanyai segítség. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése