2012. február 29., szerda

Keresztút II.

II. Stáció: Jézus vállára veszi a keresztet

A mi bűneink terhe nehezedik a Megváltó vállára s Ő hordozza azt türelemmel és megadással a világ végezetéig. Értünk, a mi üdvösségünkért hordozza. Szívünk keménysége, értelmünk fagyos ridegsége még meddig tart vissza attól, hogy elfogadjuk tanácsát: „Aki követni akar, vegye fel keresztjét!” Türelemmel, megadással öleljük magunkhoz saját keresztünket, nem pedig lázadva! Kinek-kinek van miért felajánlania keresztviselésének gyötrelmeit.

Elkészült a kereszt. Készültél rá, Uram, tudtad előre . . .

/Thomas Merton, amerikai trappista szerzetes, lelkiségi író/

A dorozsmai kálvária felújítása közben.

2012. február 28., kedd

Páduai Szent Antal



Pasarét, Páduai Szent Antal Templom, Ohman Béla alkotása
(saját fotó)


A fiatalon elhunyt szent szobra csaknem minden templomban, vagy előtte megtalálható, persellyel a lábánál, amelybe a szegényeknek szóló adományokat lehet helyezni. Padovai Szent Antal a gyermek Jézust tartja a karjában, emellett több ábrázoláson liliomot, könyvet vagy kenyeret tart a kezében. 1195-től 1231-ig élt, életútja Lisszabontól Padováig vitte. Ferences rendi teológus és prédikátor volt, Itáliában és Dél-Franciaországban hirdette Isten igéjét, a Bolognai Egyetem ferences rektora volt. Már 11 hónappal a halála után szentté avatták. Sírja Padovában, a róla elnevezett bazilikában található.

2010-ben 8 órányi időre kiállították Szent Antal csontjait, melyet ennyi idő alatt is kétszázezren látogattak meg. "A padovai zarándokok Antal személyében egy élő szenthez jöttek el, akinek jelenléte – a szentek közösségének nagy igazsága szerint – átível téren és időn." - nyilatkozta a helyi egyházmegye képviselője. (Magyar Kurír)

2012. február 27., hétfő

Keresztút I.

I. Stáció: Jézust halálra ítélik

Elítélik az ártatlant, a bűn nélkül valót, helyettünk, kik az ártatlanság tiszta köntösét oly sokszor újra meg újra beszennyeztük vétkeinkkel. Pilátus tudja, hogy az Emberfia ártatlan, nem talál benne bűnt. Elhárítja magától az ítélkezés felelősségét. – Hányszor mossuk mi is kezünket, amikor szóval, gyanúsítgatással, a rágalmazás és felelőtlen ítélkezés testvérietlen magatartásával elfordulunk egymástól!

Ott állsz, Uram, gyáva bíród előtt. Visszaléphetnél bármely pillanatban. De Te vállalod sorsunkat.

/Thomas Merton, amerikai trappista szerzetes, lelkiségi író/


2012. február 21., kedd

Húshagyó kedd

Cezanne: Húshagyó kedd (1888.)

A nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap, amikor még szabad húst enni. (A kicsit engedékenyebb katolikus szokások szerint a nagyböjt "csak" visszafogott étkezést kíván meg, a finomságok és a túlzások mellőzését, leginkább pedig egy lelki tisztulást, felkészülést, de húst azért lehet módjával enni, kivéve a péntekeket.) Ez a nap a farsang végét, a Húsvétra való felkészülés kezdetét jelenti a világ minden pontján, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Maga a szó is ebből ered: latin eredet szerint carnem levare - húst elhagyni, a modernebb és tréfásabb értelmezés szerint carne, vale! - hús, ég veled!, de talán ismerős lehet a Mardi Gras elnevezés is, amelyet a franciák használnak, és szó szerint kövér keddet jelent. :-)



Búcsúzván a karneváli szezontól itt a végén természetesen muszáj hogy legyen egy velencei kézműves, amint éppen egy maszkot készít. :-)
(Saját fotó.)

2012. február 17., péntek

Fra Angelico ünnepén

Már írtam róla itt, halálának évfordulóján, február 18-án mégis gondolni kell egy kicsit újra a festőre (és már ma is :) ), aki szivárványszínben látta a világot. :-) Úgyhogy most belépek a firenzei San Marco kolostor kapuján...


... körbesétálom a kerengőt...


.... felmegyek a lépcsőn, ahol a leghíresebb Angyali üdvözlet fogad...


... és csak nézek, hogy a domonkos szerzetes nem csak a színekkel tudott fantasztikusan bánni, hanem a térrel is... bárhol képes volt mélységet hasítani a síkból...



... ez a szelídség pedig emlékeztet valakire... :)

Szeretném ezt is látni. (Ööööö... milyen messze van Firenze Assisitől? :P )

2012. február 15., szerda

Cirill és Metód


A két szent testvérpár, a 800-as években éltek a Bizánci Birodalom területén. A fiatalabb, Cirill Konstantinápolyban tanult, majd visszavonult abba a kolostorba, ahová testvére már évekkel előbb belépett. Később politikai és vallási küldetésben a kazárok közé kerültek, itt találták meg Szent Kelemen pápa ereklyéit. Cirill a régi liturgikus szövegek lefordításához saját betűkészletet alakított ki, ezek voltak a "cirill" ábécé ősi formái.

Szent Kelemen ereklyéit Rómába vitték, Cirill itt megbetegedett és meghalt, 869. február 14-én. Sírja a Szent Kelemen templomban található. Metódot pedig kinevezték Morvaország és Pannónia érsekévé, 885. virágvasárnapján halt meg. II. János Pál pápa 1980-ban mindkettőjüket Európa társ-védőszentjeivé nyilvánította.

A Szt Clemente Basilica freskóján a két testvér bal oldalt fekete köpenyben, amint éppen átadják az ereklyét a pápának.

2012. február 14., kedd

Valentin - alias Szent Bálint :)


Szent Bálint igazából két személy volt, akiknek alakja főként a germán népek tudatában szép lassan eggyéolvadt. A III. századból két Valentinus nevű keresztény mártír is ismert, ez a név nagyon népszerű volt akkoriban. 269 körül halt meg egy római vértanú, akit Claudius császár hiába próbált rávenni hitének megtagadására. Feltehetően belőle lett a szerelmesek védőszentje, mert az a legenda maradt fenn róla, hogy az ifjú házasokat saját kertjéből szedett virágokkal lepte meg. (Máshol azt lehet olvasni, hogy ő is pap volt, aki titokban adta össze a szerelmeseket.)

475 körül hunyt el Bálint, a passaui püspök, akinek különösen az epilepsziások bíztak a segítségében: a nyakukba akasztott bálintkereszttel, "frászkereszttel" próbáltak védekezni a rohamok ellen.

A Bálint naphoz számos népszokás fűződik: a mohácsi sokácok ilyenkor szentmisére mennek, böjtölnek és gyónnak... Cserszegtomajon a gazdák hajnal előtt megkerülik a birtokot, hogy távol tartsák a tolvajokat és a madarakat... máshol a jószágok vizébe szenteltvizet csöppentenek; a legtöbb ősi szokás szerint ez a nap jelenti a tavasz, a farsangi időszak, a hideg napok után való megújulás, a változás kezdetét.