Páduai Szent Antal

Pasarét, Páduai Szent Antal Templom, Ohman Béla alkotása
(saját fotó)

A fiatalon elhunyt szent szobra csaknem minden templomban, vagy előtte megtalálható, persellyel a lábánál, amelybe a szegényeknek szóló adományokat lehet helyezni. Padovai Szent Antal a gyermek Jézust tartja a karjában, emellett több ábrázoláson liliomot, könyvet vagy kenyeret tart a kezében. 1195-től 1231-ig élt, életútja Lisszabontól Padováig vitte. Ferences rendi teológus és prédikátor volt, Itáliában és Dél-Franciaországban hirdette Isten igéjét, a Bolognai Egyetem ferences rektora volt. Már 11 hónappal a halála után szentté avatták. Sírja Padovában, a róla elnevezett bazilikában található.

2010-ben 8 órányi időre kiállították Szent Antal csontjait, melyet ennyi idő alatt is kétszázezren látogattak meg. "A padovai zarándokok Antal személyében egy élő szenthez jöttek el, akinek jelenléte – a szentek közösségének nagy igazsága szerint – átível téren és időn." - nyilatkozta a helyi egyházmegye képviselője. (Magyar Kurír)

Beato Angelico

Beato Angelico így tudott festeni... :-)

Eredeti nevén Guido di Pietro (1387-1455), Firenze közelében született, 20 éves kora körül lépett be a dominikánus rendbe, itt vette fel a Guido da Fra Giovanni nevet. Szerzetestársai kezdték Fra Angelico-nak hívni, mivel könnyed, szinte légies, száz színben pompázó alakjait mintha egy angyal festette volna. Tevékenységét miniatúrafestőként kezdte, az általa vezetett kolostori műhely évtizedekig nagy jelentőséggel bírt a firenzei művészetben.

1436-ban Cosimo de Medici a dominikánusoknak adta a firenzei San Marco kolostort és templomot, amelyet újjáépítettek, belső dekorálását pedig Fra Angelicora és rendtársaira bízták. Itt látható talán a legszebb és leghíresebb Angyali üdvözlet.

Később IV. Jenő pápa a Vatikánba hívta, ahol elkészítette az akkori Szent Péter templom freskóit, ezek sajnos az 1500-as években, a templom elbontásakor megsemmisültek. Később, már V. Miklós idején a pápai kápolnát festette ki, ezek a gyönyörű freskók a mai napig láthatóak. Kevés lenne a hely itt felsorolni, mennyi mindent és hol festett, nem is lenne értelme... inkább csak nézzünk bele egy hosszú pillanatra a gyermek Jézus szemébe.

Beato Angelico 1455. február 18-án halt meg Rómában. A római domonkosok Santa Maria Sopra Minerva templomában temették el. Sírkövén a szerzetes közel életnagyságban, reneszánsz portréhűséggel jelenik meg. II. János Pál pápa avatta boldoggá 1982-ben, a már addig is "Boldognak", "Beato-nak" nevezett szerzetes-festőt.

Lukács

Szentendre, a Templom téri katolikus templom szószéke. (Foto: Vimola Ágnes)

Igaza van a Goldennek, ma Szent Lukács napja van, nem is tudom, hogy jött ide Ezékiel a tüzes szekereivel. :-)

Szóval Szent Lukács a négy evangélista egyike (Márk, Máté és János mellett). Foglalkozását tekintve orvos volt ő, ezért a gyógyfürdők, kórházak, orvosok védőszentjeként tiszteljük. (Igen, most lehet megvilágosodni, hogy mitől Lukács a Lukács Fürdő. :-) ) A hagyomány szerint Pál apostolt kísérte missziós útjain, később pedig Egyiptomban és Görögországban hirdette az igét. Kr. u. 70 tájékán, 84 éves korában szenvedett vértanú halált.

Testét a 4. században Konstantinápolyba vitték, aztán pedig Padovába került, 1177 óta pihen a lentebb látható síremlékben. Kivéve a koponyát, amely 1357-ben Károly német-római császár kívánságára Prágába került, jelenleg is a Szent Vitus Székesegyházban őrzik. Mielőtt megbotránkoznánk, tudnunk kell, hogy a szentek testének ilyen fajta "felosztása" régebbi időkben egyáltalán nem volt szokatlan.

Basilica di Santa Giustina, Padova

A Harmadik evangéliumon kívül az Apostolok cselekedetei c. újszövetségi könyv fűződik a nevéhez. Attribútuma általában szárnyas bika.

Szent Gellért ünnepén

Imre herceggel: Székesfehérvár, Püspökkút

Szent Gellért püspök Velencében látta meg a napvilágot, Gerardo (vagy Giorgio) Sagredo néven, 980. április 23-án (mikor én! :-) ) - ez a két adat ugye máris szimpatikussá teszi! :-)

1015-ben éppen letelepedni indult a Szentföldre, amikor egy tengeri viharnak és némi rábeszélésnek köszönhetően mintegy véletlenül Magyarországra került. Bemutatták István királynak, aki vonakodása ellenére rögtön rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, később időnként diplomáciai feladatokra is igénybe vette. Amikor a herceg 16 éves lett, Gellért püspök Bakonybélbe vonult vissza, és a remete életet választotta.

Ez azonban nem tartott sokáig, mert a király 1030-ban csanádi püspökké nevezte ki, és letelepítette a Csanádról kitelepített ortodox szerzetesek monostorába. A nép ezrével tódult hozzá felvenni a keresztséget, és ő is járta a környéket, templomokat építtetett, keresztelt, gondoskodott a papnevelésről, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Érdekes, hogy mindennek ellenére sosem tanult meg igazán jól magyarul.

Az István király halála utáni politikai zűrzavar a püspököt sem kímélte: 1046. szeptember 24-én a mai Rudas fürdő előtti pesti révnél elfogta őt a minden idegenben ellenséget látó pogány néptömeg, elhurcolták és a Gellért-hegy Duna felőli sziklás oldaláról a mélységbe lökték, talán éppen ott, ahol ma a szobra int áldást az Erzsébet hídon át közlekedőkre. A történészek ebben is vitatkoznak, olyan verzió is van, hogy az olaszok vetettek véget a püspök életének bonyolult politikai indokok miatt.

1083-ban avatták szentté, bebalzsamozott testét pedig Murano egyik(?) templomának oltára alatt őrzik.