A Szentlélekről

Zugliget, Szent Család Plébániatemplom, Zsellér Imre munkája (saját fotó).

El Greco festménye

Lehet, hogy bérmaanyám erre is azt mondaná: "válassz más témát...", mert biztos, hogy "kicsi vagyok" erről írni, és túlságosan nagy a hibalehetőség. Ezért inkább beidézem a Magyar Katolikus Lexikon szócikkének egy részletét:

„Szentlélek: az Egyház hitében a Szentháromság harmadik személye, aki egylényegű az Atyával és a Fiúval, személyi különbözőségük az egy Isten fogalmát nem bontja meg.”

Amit tárgyilagosan le lehet írni a témáról (és talán nem lehet elrontani :) ) az az, hogy a művészeti alkotásokon a Szentlélek fehér galamb képében, gyakran sugarakkal körülvéve jelenik meg. Jézus megkeresztelkedésekor Isten lelke ebben a formában szállt le az égből: "És e szózat lőn mennyekből: Te vagy az én szerelmes fiam, tebenned telik kedvem." /Mk 1,11/ De már az Ószövetségben is egy galamb hozta hírül - csőrében olajágat tartva - Noénak a vízözön elmúltát, ezért a fehér madár a béke, a kibékülés szimbóluma is lett. A katolikus világ a Húsvét utáni 50. napon, Pünkösdkor ünnepli a Szentlélek eljövetelét. Ha a mai napon temetőben járunk, nézzük meg, hány sírkövön őrzik galambok halottaink örök álmát.

Ahogy Jézus tanította: „Legyetek… egyszerűek, mint a galambok!” (Mt 10,16).

Pablo Picasso (1881-1973.) Békegalamb-ja.

A magvető

A kép természetesen értelmezhető egy egyszerű mezőgazdasági munka ábrázolásának is. Az Újszövetségben viszont van egy tanulságos példabeszéd a magvetőről, ami azért feltehetőleg eszébe jutott a festőknek, amikor ehhez a témához nyúltak. Van Goghról biztosan tudni lehet, hogy sok késői képét a Szentírás hatására festette.

Tehát a példabeszéd szerint egy ember kiment a határba vetni. Ahogy hintette a magot, annak csak egy része jutott jó talajba, sok apró szem tövisek, vagy kövek között ért földet, és később nem hajtott ki. A mag Isten igéjét jelképezi, mi pedig vagyunk a jó vagy a rossz talaj, attól függően, hogy mennyire vagyunk hajlandóak és képesek a tanítást befogadni, és annak szellemében élni az életünket. Az Úr nem pazarol: nem vesznek kárba azok a magok sem, amelyek nem termékeny talajba hullanak - a terméketlen talaj, az ellenálló lélek is megérdemel egy esélyt.

Ez pedig egy csodálatos emlék: van Gogh festményének vázlata egy, az öccséhez, Theohoz írt levelében.

Ádám és Éva

Ez az a történet, amit nem kell bemutatni. Ádám és Éva az Édenkertben ettek a jó és a rossz tudása fájának gyümölcséből, megharagítva ezzel Istent, aki elűzte őket a Paradicsomból. Az első emberpár ezzel a cselekedetével ránk szabadította a döntés lehetőségét, ennek minden jó és rossz következményével együtt. Az, hogy a fa termését almának emlegetjük, valószínűleg egy félrefordítás eredménye (malum=rossz, malus=almafa), kutatók szerint inkább valami füge-féléről lehet szó.

A fenti festmény Domenico Zampieri munkája (1600 körül). A lexikon szerint nem volt túlságosan tehetséges (kösz szépen... mihez képest? :) ), de gyönyörű színekkel dolgozott és alakjai élettel teliek. Ezen a képen például az Úr Isten egészen biztosan Michelangelo Ádám teremtése képéről lett... khmmm... kölcsön véve. Amiért éppen ezt választottam, az Ádám alakja... nagyon tetszik! :-) Az a szegény férfi, aki tanácstalanul és ártatlanul mutat asszonyára: ő tette, semmi közöm hozzá, most nézd meg, egy ilyet adtál mellém.... hát, hogy úgy mondjam: "nagyon ott van"... :-) Éva meg csak somolyog. :-)

A témában elolvasásra érdemes többek között Jean Effel bűbájos könyve, Ádám és Éva. :-)

A Vitruvius tanulmány

Leonardo da Vinci vázlata (cca. 1487-ből) az emberi test méretarányait igyekezett felmérni és megmutatni. Elnevezése az I.e. I. században élt építészre, Marcus Vitruvius Pollio-ra utal, aki szerint az építész/művész által megalkotott szabályok az emberi test harmóniáján alapuló törvényszerűségeket követik.

Vitruvius egész konkrétan meghatározta az emberi test méreteit (még nem "ellenőriztem", de bemásolom ide a Wikipediából, el lehet vele szórakozni): 4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat, 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert. Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával. A haja tövétől az álla hegyéig terjedő szakasz egytizede a magasságnak; az álla hegyétől a feje tetejéig terjedő szakasz egynyolcada a magasságának; a mellkasa tetejétől a haja tövéig egyhetede az egész embernek. A könyöktől az ujjhegyig az egyötöde az embernek; és a könyöktől a hónalj hajlatáig egynyolcada az embernek. A teljes kézfej az egytizede az embernek. Az áll hegyétől az orrig, illetve a hajtőtől a szemöldökig terjedő távolsága egyforma, s a fülhöz hasonlóan az arc egyharmada.”

A témával kapcsolatban érdemes még megismerni az aranymetszés kifejezést: olyan arányosságot jelent, amely megjelenik a természetben, így az emberi testben, a csigák mészvázában, és számtalan helyen. Továbbá megjelenik a művészetekben, az építészetben, egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között (piramisok, reneszánsz épületek, stb...), de alkalmazzák a fotográfiában, a kalligráfiában és még rengeteg helyen, amire nem is gondolnánk.

Az aranymetszésnek (értéke 1,618) számos érdekes matematikai tulajdonsága van. Aki rossz lesz, annak elküldöm e-mailen. :-P :-)