2011. október 31., hétfő

Szent Kristóf

Végre egy saját fotó: Szentendre, Skanzen

... és egy nem saját a Kölni Dómból.

Tulajdonképpen nagyon egyszerű ez az egész! Mert ha pl. látsz egy képet/szobrot, ahol egy nagydarab ember visz egy gyermeket a nyakában, segítségül egy botra támaszkodik, lábainál esetleg víz fodrozódik - ő csakis Szent Kristóf lehet. :-)

Létezését nem lehet történelmileg bizonyítani, mégis szeretjük őt. Nem véletlenül hordják maguknál a fényképét még a legmarconább motorosok is, hiszen védőszentje az úton lévőknek, hajósoknak, és mindemellett Raab szigetének.

Kristóf a legenda szerint a 3. században élhetett Lükiában. Kereste az utat, hogyan szolgálhatná legjobban Krisztust, amikor is egy remete azt tanácsolta neki, keresztelkedjen meg, azután pedig telepedjen le egy gyors vizű folyó mellé, és nagy fizikai erejével segítsen az embereknek az átkelésnél - így biztosan találkozni fog Krisztussal. A találkozás ténylegesen meg is történt, mert Kristóf egy éjjel arra ébredt, hogy a nevén szólítják, és amikor kiment kunyhójából, egy szegényesen öltözött gyermeket látott, aki segítségét kérte. Kristóf a vállára vette és igyekezett átvinni a könnyű terhet a folyón. Ahogy azonban egyre mélyebbre ért, a súlyt egyre nagyobbnak érezte, csaknem elmerült, de minden erejét összeszedve sikerült átérnie a túlpartra, ahol elárulta neki a gyermek, hogy "... a Teremtőd volt, akit a válladon hordoztál".

Kristóf ezek után sok embert megtérített akik a folyón keltek át, még a katonákat is, akiket elfogására küldtek. Botja újra és újra kizöldült, nem fogott rajta a tűz, a felé lőtt nyílvesszők megálltak a levegőben. Sokáig nem tudtak neki ártani, de végül lefejezték, így érte a vértanúhalál.

1 megjegyzés:

Lazac írta...

Nem ismertem ezt a történetet (sem).
Nekem is van egy Kristóf medálom az autóban, az angyalok mellett van. Máriagyűdön vettem és megmártottam a szentelt vízben. meséltem amikor ott jártunk. :)