András napon

Kampfl József szobra Szent Andrásról, Tóalmás

András annak a Péternek volt a testvére, akire később Jézus az egyházát bízta. Halász volt ő is, először Keresztelő Szent János tanítványa, később pedig Jézus egyik elsőként meghívott apostola. A hagyomány szerint a Mennybemenetel után több helyen hirdette az evangéliumot, bár a Szentírás kevés említést tesz róla. Tevékenységét Szkítiában, Kis-Ázsiában, Tráciában, Görögországban folytatta. I.sz. 60 körül Patras városában börtönbe vetették, november 30-án pedig X alakú keresztre feszítették, ahol hosszú szenvedés után hunyt el, de életének utolsó percéig dicsérte az Urat. A mai napig ezt a formát hívjuk "András-kereszt"-nek.

A szkíta magyarok körében is nagy népszerűségnek örvendett, ennek köszönhetően sok magyar település őrzi, és három magyar királyunk is viselte a nevét. Románia és Oroszország védőszentje, és X alakú keresztje Skócia nemzeti szimbóluma.


András apostol testének darabjait több helyen is elhelyezték: ez ma már furcsának tűnhet, de a régi időkben bevett szokás volt, hogy több város, több ember is közel kerülhessen a szentek ereklyéihez. Végső nyughelye több állomás után Amalfi, fej-ereklyéjét viszont a Szent Péter Bazilika őrzi.

/Forrás: Békésszentandrás város honlapja/

Amalfi, Szent András dóm, ahol az apostol földi maradványai találhatóak 1208. óta (ezt sem tudtam még akkor, mikor életemben egyszer felfelé cammogtam ezeken a lépcsőkön. :) )

Első vasárnap

Betlehemi jászol, a várakozás idejében még a Kis Jézus nélkül. Budai Szent Imre Plébániatemplom. A fafaragás Kontra Botond munkája.

Adventus Domini - az Úr eljövetele. Katolikus vagyok - milyen jó is ezt kimondani! -, és igyekszem elhitetni magammal, hogy régebben sem az ajándékok halmozása, a felesleges pénzköltés és a rosszullétig való evés jelentette számomra a Karácsonyt. Szeretném hinni, hogy nem kell ahhoz kereszténynek lenni, hogy ebben az időszakban mindnyájan gondoljunk a jászolban fekvő Gyermekre, a Megváltóra, aki a világra érkezett. A ma esti, első gyertyával már várjuk Őt... és ez alkalmat ad arra is, hogy egy kicsit "odabent" is körülnézzünk: igyekezzünk megtalálni/megteremteni a békességet, nyugalmat, ami nélkül ennek az ünnepnek elvész a lényege. Várakozzunk... és december 24-re inkább lélekben legyünk készen, mint külsőségekben, hogy tudjunk szeretetet adni és képesek legyünk azt befogadni is.

Ezt az időszakot az egyházban "kisböjtnek" is nevezik, talán érdemes is kicsit visszafogni magunkat az evés-ivásban, úgyis lesz benne részünk elég. :) Az adventi koszorút a katolikus hagyomány szerint három lila és egy rózsaszín gyertya díszíti, a bűnbánat és a közelgő ünnep örömének színei. Ahogy a Születés közeledik, egyre több gyertyát gyújtunk meg, egyre több lesz a fény.

Az adventi hétköznapokon a katolikus templomokban rorate miséket tartanak. Ez az, amin még sosem voltam, mert ütközik a korai családi kötelezettségekkel. Talán az idén már sikerül. :)

Krisztus Király Vasárnapján

"Az én országom nem e világból való." - hangzott el Jézus szájából a válasz Pilátus kérdésére: "Tehát király vagy?" /Jn 18,37/. A mai nap egy "fiatalnak" számító katolikus ünnep: XI. Piusz pápa vezette be 1925-ben; először Mindenszentek előtti vasárnapon tartották, az 1969-es Zsinat után pedig Advent előtti vasárnapra került.

A fotón a világ legnagyobb Krisztus-szobra - igen, még a rióinál is nagyobb! Lengyelországban, Swiebodzinban avatták fel 2010. novemberében. Magassága 33 méter, ami Jézus korára utal. A talapzat még plusz 16,5 méter, össz súlya 440 tonna, karjainak távolsága 52 méter. Igazából nekem nem tetszik, inkább csak az érdekesség miatt tettem ide. Talán túlságosan hivalkodó - de ez csak egy szubjektív vélemény.

Az "én Krisztusom" inkább Ő... akinek tövisből van a koronája, szép arcán szomorúság , fájdalom - és mégis valami hihetetlen erő. Szerintem gyönyörű szobor, kár, hogy nem derült ki az interneten, hogy hol is van pontosan (pedig olyan ismerős...)

Mai szép

Krisztusom,
én leveszem képedet falamról. Torz
hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase
tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy.
Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan
derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen
enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa.
Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is
számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű
voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.
Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek
útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit
s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget
nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.
Hangod fájó hullámokat kavart, mikor
a sok beszéd után rekedten újra
szólani kezdtél. Megtépett és színehagyott
ruhádon vastagon ült a nagy út pora,
sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
parázsló szemedből sisteregve hullottak
borzas szakálladra az Isten könnyei -

/Dsida Jenő: Krisztus/

/Iwan Nikolajevitsch Kramskoj (1837-1887) festménye/

Erzsébet nap közeledtével

Budapest, Rózsák tere. Damkó József szobra, 1932. Fotó: Pál Tamás

Szent Erzsébet rózsái... A legenda szerint II. András király lánya egyszer kenyeret vitt a szegényeknek. Amikor megállították és felelősségre akarták vonni emiatt, ijedtében, hogy ezentúl megtiltják neki a jótékonykodást, azt mondta, hogy rózsákat rejt a kosara. Amikor kibontotta a kendőt, valóban ott voltak a virágok a kenyér helyett - Isten nem akarta, hogy a jóindulatú Erzsébetet hazugságon kapják.

1207-ben született és 1231-ben halt meg. Rövid élete alatt sok mindent megtapasztalhatott: gyermekként, ifjúként, jegyesként, feleségként, özvegyként egyaránt példát állíthat elénk. A felebaráti szeretet szentje, aki példát mutatott azzal is, hogy jól használta vagyonát: soha nem feledkezett el a rászorulókról. Életének utolsó éveit Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagjaként töltötte.

Mit nem mondasz...? :) II.

Vak vezet világtalant.

Hagyjátok Őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek. (Mt. 15,14)

Édes, mint a méz.

Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak! (Zsolt. 119,103)

Nem csak kenyérrel él az ember.

Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik. (Mt. 4,4)

Szent Márton

Freskó a Szent Ferenc Bazilikából, Assisi

Tours-i Szent Márton igazából Szombathely szülötte: 316-ban született Sab(v)ariában. Gyermekkorában került Itáliába, ahol felcseperedve katona lett belőle, a ránk maradt feljegyzések már életének ebből az időszakából is kiemelik jóindulatát és segítőkészségét.

A festményeken általában az a jelenet szerepel, amikor egy éjjelen kardjával kettévágja köpenyét, és az egyik felét egy koldus vállára borítja, ez a köpenydarab később Jézussal együtt jelenik meg álmában. Márton ezután nem akar harcolni, visszautasítja a katonaként kapott ajándékokat, majd fegyvertelenül akar csatába indulni, mindezzel jelezve, hogy életének további részéből száműzi az erőszakot, és csak Istennek akar szolgálni. Egész életében, több helyszínen, több országban fontos hittérítő munkát végzett, 361-ben Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort.

Tours-i püspökké választását nem akarta elfogadni: a legenda szerint egy libaólban rejtőzött el, de az állatok elárulták gágogásukkal. Ki tudja, örülne-e Szent Márton annak, hogy neve ennyire összefonódott a libákkal? :) Gazdag élete Toursban ért véget 397. november 8-án.

Mit nem mondasz....? :-)

Mindnyájan idézünk a Szentírásból, pedig nem is tudunk róla... :-) A képes dolgok mellett néha majd szemezgetek egy kicsit ezekből is, mert szerintem nagyon érdekes - mondjuk hármasával.

Mosom kezeimet.

Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok! (Mt. 27,24)

Nincs új a Nap alatt.

A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt. (Préd. 1,9)

Senki sem próféta a saját hazájában.

Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az Ő hazájában. (Lk. 4,24)

Csodák II.

Szentföld, a kenyérszaporítás csodájának feltételezett helyszíne

Korfu, Paleokasztrica (saját fotó)

Úgy látszik, a kedves görög szerzeteseknek tetszett a mozaik, mert szinte egy-az-egyben lemásolták, csak ők nem padozatba építették, hanem egy kút oldalát díszítették vele. :-)

Két hal és öt kenyér kosárban - Jézusnak arra a csodatételére utal, amely az Eucharisztia előhírnökének számít. Mind a négy Evangélium beszámol arról, hogy Jézus a Galileai-tó partján két hallal és öt kenyérrel jóllakatott ötezer férfit, gyermekeikkel és asszonyaikkal együtt, a maradékból pedig tizenkét kosarat raktak tele. Más alkalommal hét kenyérből ettek négyezren és hét kosárnyi volt a maradék. A számoknak allegorikus értelmük is van: 12 kosár - 12 apostol, 7 kosár - 7 szentség. Ilyen módon mindkét szám Jézus Krisztus tanításainak folytatására, megmaradására, végső soron az örök életre utal.

Erre a krisztusi csodatételre képes volt pl. Assisi Szent Klára is, aki egyszer éhező nővéreit lakatta jól hasonló módon.

József

Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, - és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek... ha szemébe tekintek,
Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyörűséges és szörnyű szemek,
Oly ismerősek, s oly idegenek...
Ez az ácsműhely... ezek a forgácsok...
Mit tehettem érte,... mit tehetek?
Én tanítottam fogni a szerszámot,
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
Úgy félek: mi lesz?
Most is ki tudja, merre kóborog,
Tekintetétől tüzet fog a műhely,
Tüzet a világ, s egyszer ellobog.
Ó, jó volt véle Egyiptomba futni
S azután is óvni a lépteit,
Fel a templomig, Jeruzsálemig,
Míg egyszer elmaradt...
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
Borzolta szürkülő szakállamat,
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
S most olyan más az útja...
Vezetném és Ő vezet engemet.
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
Magasságos,
De ki tudja a Te ösvényedet?
Te vagy az atyja, - én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.

/Reményik Sándor: József, az ács, az Istennel beszél/

Guido Reni festménye, 1635.

Porres Szent Márton

Jómagam nem "ismerek" más színes bőrű szentet, csak Őt - bár ez ugye nem jelent semmit. :) De az biztosnak látszik, hogy ő Amerikában az első "black saint". A megkülönböztetés csak azért érdekes, mert mulatt származásából adódó jellegzetes vonásai felismerhetővé teszik bármilyen képen vagy szobron. Emellett segítségünkre lehetnek az őt gyakran körülvevő attributumok, az orvosi eszközök is, mivel Porres Szent Márton az orvosi és ápolói szervezetek védőszentje, akire november 3-án emlékezünk.

1579-ben született Peruban, színesbőrű édesanya és spanyol lovag gyermekeként. Gyógyszerészetet és orvosi ismereteket tanult, életét a templomnak és a betegek gyógyításának szentelte. Felvételét kérte a domonkos rendbe, de az akkori szabályok szerint származása miatt elutasították, kilenc év múlva vették csak fel laikus testvérnek. Szeretettel és türelemmel ápolta a betegeket, fennmaradó idejében pedig szüntelenül imádkozott Istenhez. Már kortársai is felnéztek rá és szentnek tartották, végül XXIII. János pápa 1962. május 6-án valóban szentté is avatta.

(Sajnos a szobor alkotóját nem tüntették fel az internetes oldalak, miként azt sem, hol található.)