III. Stáció: Jézus először esik el a kereszttel
A kimerült, agyongyötört Jézus a földre roskad. Van-e még annyi önismeret és magam iránti szánalom szívemben, hogy rádöbbenjek: az én bűneim is nehezítik Krisztus keresztjét, és megsirassam a magam eleséseit? Fel tud-e még sóhajtani lelkem: Uram, adj nekem is erőt, hogy felkelhessek?
Magad mutatod, milyen igazat mondtál apostolaidnak: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen. Ennél az állomásnál mi más lehet a fohász, mint ez a sóhajunk: a Te erőddel mégis fölkelek!
/Thomas Merton, amerikai trappista szerzetes, lelkiségi író/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése