XI. Stáció: Jézust keresztre feszítikSzívemen dobol a kalapács ütése, ahogyan a szegek átlyuggatják az Atya Egyszülöttjének testét. Értünk, ami üdvösségünkért lett emberré, mert úgy szerette Isten a világot, hogy Fiát áldozta fel értünk. Most még a földön fekszik kereszt-ágyára kiterítve, de felemelik majd, hogy kitárt karjával átölelje a világot és utat mutasson a Lent és Fent között vergődő embereknek. – A kereszt jelével indultam az életbe, de hányszor hátat fordítok annak a keresztnek, melyen az Élet halni szállt, s megtörte a halál hatalmát!
Nem volt elég, hogy odaállj a kereszt mellé. Szilárdan odaszögeztek: forrj eggyé kereszteddel. Én is elkötelezem magam melletted. Csatlakozom tudatosan Hozzád.
/Thomas Merton, amerikai trappista szerzetes, lelkiségi író/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése