X. Stáció: Jézust megfosztják ruháitólAnnyiszor éreztem már lehúzó súlyát a szánalmas holmiknak, amikkel hívságom felcicomázott. A berendezéseknek, amik között nem érzem jól magam. Jólétem utáni szánalmas lihegésem csak kifáraszt és elidegenít másoktól. S miközben túlöltöztetem halandó életem, szívem egyre sivárabb lesz, lelkem cseréppé szárad. Vetkőztess le engem, Istenem, hogy megláthassam csupasz önmagam s rádöbbenjek, mi az egyedül szükséges.
Jézus méltóságát nem a ruhája adta meg, hanem önmaga. Mi hányféle ruhába burkoljuk magunkat azért, hogy szebbnek, jobbnak mutatkozzunk annál, amilyenek vagyunk! S milyen viselkedésbe, szokásokba, „lelki divatokba” öltözünk ugyanezért! Milyen jó lenne, ha helyettük inkább szembenéznénk gyarlóságainkkal, amiket mindezekkel elleplezni akarunk.
/Thomas Merton, amerikai trappista szerzetes, lelkiségi író/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése