Halászok

Ravennai mozaik

Kellékek a képhez: Jézus, vízpart, csónak, csodálkozó arcú halászok, halászháló, esetleg néhány fickándozó halacska. Máris előttünk van a bibliai jelenet: Jézus Galileába ment, hogy hirdesse az evangéliumot, amikor a tenger mellett meglátta Simont és testvérét, Andrást munkálkodni. Halászok voltak ők, éppen hálót vetettek a tengerbe. Így szólt hozzájuk Jézus: "jöjjetek utánam és én emberek halászaivá teszlek titeket". (Mk, 1,14) Ők pedig mentek azonnal. Kissé később meglátták Jakabot és testvérét, Jánost, akik szintén a hálóikkal foglalatoskodtak, Jézus hívta őket is. Ők is mentek azonnal - így már meg is volt négy apostol a tizenkettőből. :-)

Ádám és Éva

Ez az a történet, amit nem kell bemutatni. Ádám és Éva az Édenkertben ettek a jó és a rossz tudása fájának gyümölcséből, megharagítva ezzel Istent, aki elűzte őket a Paradicsomból. Az első emberpár ezzel a cselekedetével ránk szabadította a döntés lehetőségét, ennek minden jó és rossz következményével együtt. Az, hogy a fa termését almának emlegetjük, valószínűleg egy félrefordítás eredménye (malum=rossz, malus=almafa), kutatók szerint inkább valami füge-féléről lehet szó.

A fenti festmény Domenico Zampieri munkája (1600 körül). A lexikon szerint nem volt túlságosan tehetséges (kösz szépen... mihez képest? :) ), de gyönyörű színekkel dolgozott és alakjai élettel teliek. Ezen a képen például az Úr Isten egészen biztosan Michelangelo Ádám teremtése képéről lett... khmmm... kölcsön véve. Amiért éppen ezt választottam, az Ádám alakja... nagyon tetszik! :-) Az a szegény férfi, aki tanácstalanul és ártatlanul mutat asszonyára: ő tette, semmi közöm hozzá, most nézd meg, egy ilyet adtál mellém.... hát, hogy úgy mondjam: "nagyon ott van"... :-) Éva meg csak somolyog. :-)

A témában elolvasásra érdemes többek között Jean Effel bűbájos könyve, Ádám és Éva. :-)

Ádám teremtése

Michelangelo 540 négyzetméteres mennyezeti freskójának egyik leglényegesebb részlete. Vegyük csak át egy kicsit ezt a teremtéstörténetet, hogy is volt? 1. nap: a világosság és a sötétség elválasztása; 2. nap: a vizek szétválasztásával megjelenik a levegő térsége; 3. nap: szárazföld és a növényzet; 4. nap: a Nap, a Hold és a csillagok; 5. nap: halak és madarak; 6. nap: állatok és emberek. Az Úr tehát a hatodik napon a maga képére megteremtette az első embert. A freskó éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor az immár tökéletes testű, de még csaknem élettelen, gyenge Ádámot az angyalokkal körülvett Isten egy erőteljes karmozdulattal megtölti élettel.

Szent Gellért ünnepén

Imre herceggel: Székesfehérvár, Püspökkút

Szent Gellért püspök Velencében látta meg a napvilágot, Gerardo (vagy Giorgio) Sagredo néven, 980. április 23-án (mikor én! :-) ) - ez a két adat ugye máris szimpatikussá teszi! :-)

1015-ben éppen letelepedni indult a Szentföldre, amikor egy tengeri viharnak és némi rábeszélésnek köszönhetően mintegy véletlenül Magyarországra került. Bemutatták István királynak, aki vonakodása ellenére rögtön rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, később időnként diplomáciai feladatokra is igénybe vette. Amikor a herceg 16 éves lett, Gellért püspök Bakonybélbe vonult vissza, és a remete életet választotta.

Ez azonban nem tartott sokáig, mert a király 1030-ban csanádi püspökké nevezte ki, és letelepítette a Csanádról kitelepített ortodox szerzetesek monostorába. A nép ezrével tódult hozzá felvenni a keresztséget, és ő is járta a környéket, templomokat építtetett, keresztelt, gondoskodott a papnevelésről, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Érdekes, hogy mindennek ellenére sosem tanult meg igazán jól magyarul.

Az István király halála utáni politikai zűrzavar a püspököt sem kímélte: 1046. szeptember 24-én a mai Rudas fürdő előtti pesti révnél elfogta őt a minden idegenben ellenséget látó pogány néptömeg, elhurcolták és a Gellért-hegy Duna felőli sziklás oldaláról a mélységbe lökték, talán éppen ott, ahol ma a szobra int áldást az Erzsébet hídon át közlekedőkre. A történészek ebben is vitatkoznak, olyan verzió is van, hogy az olaszok vetettek véget a püspök életének bonyolult politikai indokok miatt.

1083-ban avatták szentté, bebalzsamozott testét pedig Murano egyik(?) templomának oltára alatt őrzik.

Az apostolok

Azt tudjuk, hogy tizenketten voltak, de talán a nevük felsorolása okozna némi problémát. (Én még néha a hét törpével is bajban vagyok. :-) ) Mondjuk nem kötelező tudni egyiket sem... de azért most leírom ide, ártani nem árthat. :-)

Simon Péter, András, Jakab és testvére János, Fülöp és Bertalan, Tamás, Máté, Jakab, Tádé, Kánai Simon, Iskarioti Júdás.

Nagyon gyakran ábrázolják őket együtt, mint pl. Torcellón is Mária lábainál, ha stimmel a létszám, már lehet gyanakodni, hogy ők vannak a csoportban. Aztán ki is lehet betűzni a mozaikból kirakott, vagy máshol a felfestett neveket.

Görög ortodox ikon

Szeptember 21.

(Rembrandt, 1606-1669. festménye)

A mai nap Máté apostol ünnepe, aki a könyvelők és az adószedők védőszentje. Nem véletlenül, hiszen Jézus idejében a rómaiak megbízásából vámszedőként dolgozott, éppen emiatt váltott ki nagy csodálkozást mindenkiből, mikor Jézus mégis a tanítványai közé fogadta. Sokan kételkedtek és kérdezősködtek, mire az Úr azt válaszolta: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek." (Mt 9,9-13)

Máté írta az első evangéliumot, a biblikusok még vitatkoznak, hogy arámi vagy héber nyelven (i.sz. 41-50 körül - ezen is vitatkoznak :-) ). A legenda szerint Perzsiában és Etiópiában hirdette az igét, ahol végül mártírhalált halt. Sírját Salerno városában őrzik.

Ábrázolása könnyen felismerhető: általában (számla :-) )könyvet és írószerszámot tart a kezében (és gyakran sertepertél ott egy angyal is :-) ).

Attribútum

Szent Péter a Váci Székesegyház balusztrádján (mellvéd)

Szent Márk szobra a Szent István Bazilika oldalában

Ahogy nézem az interneten, az attribútum szót sok helyen használják, mint pl. a térinformatikában... ez a változat most nekünk biztos nem fog kelleni. :-) Viszont így nevezik azokat a jelvényszerű tárgyakat is, amelyek az ábrázolt személyt, az adott szentet teszik könnyebben felismerhetővé. Lentebb szó volt már Szent Mátyásról és a bárdjáról, de tudjuk, hogy Szent Péternek kulcsai vannak, Pálnak kardja, Keresztelő Szent Jánosnak báránya, Márknak oroszlánja :-) ... és így tovább. Vajon nekünk van-e attribútumunk? Bár távol állunk attól, hogy szentek legyünk, azért el lehet játszani a gondolattal. A sajátoméra nem igazán jöttem rá... de pl. az evezőre tudok is egy önként jelentkezőt... :-)